Hogyan kerültél kapcsolatba a Bardon Borászattal, és mi motivált abban, hogy Eger után Tokajba, pontosabban Erdőbényére igazolj?
2016-ban kerültem először kapcsolatba a Bardon Borászattal, amikor Molnár Ádám – aki egyetemi barátom és akivel azóta is közös bort készítünk Ádámék néven – épp fontolgatta, hogy elvállalja a borászi pozíciót. Együtt mentünk le megnézni a birtokot. A kapcsolatunk azóta is szoros maradt, így amikor tavaly nyáron Ádám átvette az egri Academia Birtok vezetését, felmerült a lehetőség, hogy én folytatnám a munkát a Bardonnál. Tokaj mindig is közel állt hozzám – különösen szeretem azokat a borokat, amelyek friss savaikkal tartást és egyensúlyt adnak –, így örömmel vállaltam, hogy az egri teendőim mellett Erdőbényén is dolgozhatok.
Mi volt az első benyomásod a Meszes-dűlőről és a tokaji terroirról? Miben látod a legnagyobb különbséget az egri borvidékhez képest?
A Meszes-dűlő egy gyönyörű terület. Különösen lenyűgöző, amikor az ember felér a dűlő legmagasabb pontjára – ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a völgyre. A felszínen látható andezit kőzetek már önmagukban is árulkodnak a különleges talajszerkezetről. A legnagyobb különbség Egerhez képest számomra a Bodrog közelsége: a folyóról felszálló pára és a reggeli köd nagyon kedvez az aszúsodásnak – ez a tokaji borvidék egyik legmeghatározóbb adottsága.
Van olyan tokaji stílus vagy szőlőfajta, amely különösen izgat most, hogy közelebbről dolgozhatsz vele?
Régóta szerettem volna furminttal és hárslevelűvel dolgozni, és most a Bardonnál erre végre lehetőségem is van. Stílusban közel állnak hozzám azok a borok, amelyek a termőhely karakterét mutatják be. Tokajban ehhez a stílushoz hozzátartoznak a határozott savak, amiket különösen szeretek. Emellett nagy kihívás számomra az édes borkülönlegességek készítése – ez eddig kimaradt az életemből, de most már az aszú és szamorodni is része lehet a munkámnak.
A Bardon Borászat filozófiája szorosan kötődik a természetközeli, fenntartható gazdálkodáshoz. Mennyire áll ez közel hozzád?
Teljes mértékben azonosulni tudok ezzel a szemlélettel. A Bardon Borászat szőlőterületein már régóta ezzel a szemlélettel dolgozik. A dűlőink fekvése miatt különösen fontos, hogy megakadályozzuk az eróziót – ezért sorköztakaró növényeket is alkalmazunk és gyomirtót sem használunk. A cél az, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk, és ezt a szemléletet a jövőben is megőrizzük.
Milyen célkitűzéseid vannak az első évben? Van esetleg már olyan bor, amit különösen a sajátodnak érzel?
Nem tervezek radikális technológiai vagy stílusbeli váltásokat – Ádám nagyon jó alapokat rakott le, ezekre szeretnék építeni. Már most is van olyan bor, amit igazán a magaménak érzek: a 2022-es évjáratú furmint, amely most kerül forgalomba Alpha Furmint néven. Ezt közösen házasítottuk az alapborokból. Emellett egy 2024-es sauvignon blanc is palackba került, amelynek teljes készítési folyamatában részt vettem – ez egy igazán izgalmas színfolt lesz Tokaj palettáján.
Mit tervezel a jövőre nézve? Merre tart szerinted a Bardon Borászat?
A célunk az, hogy elegáns, kifinomult, jól felismerhető borokat készítsünk, elsősorban a HoReCa-szektor számára – tehát éttermek, borbárok és minőségi borkereskedések polcaira. Kis birtok vagyunk, így lehetőségünk van arra, hogy teljes figyelemmel a Meszes-dűlő karakterét jelenítsük meg borainkon keresztül. A furmint és a hárslevelű erre kiváló eszköz. Szeretnénk exkluzívak maradni, és nem növekedni a minőség rovására. Egy kortárs borászatot képzelünk el: olyat, ami egyszerre fókuszál a termőhelyre, tiszteli a hagyományokat, és nyitott a legújabb technológiákra.


